Webes tartalom megjelenítése Webes tartalom megjelenítése

A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre.

Kötvények:
Magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenően meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígéri. A kötvények tehát meghatázott jövőbeli pénzáramlással rendelkeznek.  Fontos tudni, hogy a kötvényeknek ugyanúgy van másodlagos piacuk, ahol a befektetők ezeket a kötvényeket adják-veszik. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti piaci igény határozza meg a kötvények árát. Az, hogy egy kötvény a másodlagos piacon mennyit ér, alapvetően attól függ, hogy az egyes piaci szereplők hogyan értékelik a kötvény által biztosított jövőbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, amit a kötvény jelenértékének hívunk. Egy jövőbeli kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az időszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta mértékét a befektetői várakozások határozzák meg amit többek között befolyásol az adott időszakra várható infláció mértéke, illetve az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál magasabb az ún. kockázati felár, amit kamat formájában a befektetők elvárnak. Eltérő futamidőkre a befektetők a kockázatok és a piaci várakozásaiknak megfelelően eltérő kötvény-hozamokat várnak el. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat az ún. hozamgörbén szokták ábrázolni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a befektetők által elvárt hozamokban változás következik be, természetesen átértékelődik az adott kötvények jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke, azaz változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama. Ez alól természetesen az államkötvnyek sem kivételek, így fordulhat elő, hogy állampapírokon is lehet veszteségeket elszenvedni. Az értékelési sajátosságokból fakadóan minél hosszabb egy kötvény lejárata, árfolyamát annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövőbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások, így ezek árfolyama jobban ingadozik rövidebb futamidejű társaiknál. Minél hosszabb tehát a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata. Mivel a befektetési alapok porfoliójában lévő kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapják kell értékelni, e piaci mozgások közvetelnül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A magyarországi kötvénypiac sajátossága továbbá, hogy a külföldi intézményi befektetők jelentős aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra, tekintettel arra, hogy a külföldi befektetők a kötvény-kockázatok mellett a forintbefektetések kockázatát is viselik.

Részvények:
A részvények gazdálkodó társaságokban lévő tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. Tekintettel arra, hogy előre kiszámítható pénzáramlással nem rendelkeznek, értéküket nem lehet a kötvényekhez hasonlatosan megállapítani. Léteznek ugyan különböző módszerek a vállalatok értékesére, ugyanakkor a részvények értékét mindig elsősorban az adott társaság jövőbeli fejlődésével kapcsolatos általános befektetői megítélés befolyásolja, amihez hozzájön a teljes részvénypiac várható mozgásával kapcsolatos befektető vélekedés bizonytalansága is. A részvénypiaci mozgásokban ennek megfelelően a pszichológiai tényezőnek van meghatározó szerepe. A részvénybefektetés tehát a nagyobb áringadozások miatt lényegesen kockáztosabb, mint a kötvénybefektetés, de mint tudjuk a magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamokkal jár együtt. Részvénybefektetések esetben a magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések megosztása, a diverzifikáció, melynek leghatékonyabb eszközét a részvénybefektetési alapok jelentik.

Ingatlanok-ingatlanalapok:
Az ingatlanalpok Magyarországon az utóbbi években látványos fejlődésen mentek keresztül, sikerüket nagymértékben annak köszönhetik, hogy meglehtősen stabil, kiszámítható, ugyanakkor kellően magas hozamokat tudtak elérni, köszönhetően az ingatlanpiac eddigi fejlődésének. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az alap tulajdonában lévő ingatlanok értékelését független ingatlanértékbecslő végzi el. Az ingatlan az általános vélekedés szerint biztonságos befektetés, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanbefektetés az értékpapírokkal szemben sajátos kockázatokat is magában hordoz. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További kockázati elemet jelent az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel értelemszerűen az ingatlanok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni.