A magyarországi befektetési alapok működési, jogi sajátosságaiból adódóan a befektetők jogai alapvetően két területre terjednek ki: egyrészt joguk van a befektetési alapban meglévő arányos részesedésük alapján az alap vagyonának őket megillető részéhez (beleértve az erre eső hozamkifizetéseket), másrész joguk van ahhoz, hogy meghatározott formában informálódhassanak az alap és az alapkezelő működéséről.
A magyarországi alapok esetében nincs ugyanakkor a befektetőknek szavazati joguk, azaz nincs rá közvetlenül lehetőségük, hogy beleszólhassanak az alapkezelő befektetési, illetőleg az alap működtetésével kapcsolatos bármely egyéb döntésébe. Ebből a szempontból lényegi különbség van a befektetési alapok és például a részvénytársaságok között. E működései forma egyértelmű előnye, hogy egyszerű és így költséghatékony, továbbá nem ad lehetőséget arra, hogy a befektetők egyes csoportjai a többi befektetők érdekeivel ellentétesen befolyásolhassák az alap működését. A korlátozott jogokért cserébe ugyanakkor a befektetők érdekeit igen szigorú törvényi előírások védik. Egyrészt az alap kezelési szabályzatában részletesen meg van határozva, hogy a törvény adta kereteken belül milyen befektetési politikát valósíthat meg az alapkezelő, továbbá az alap működésével kapcsolatban elszámolható költségek köré és mértéke is szabályozott. E szabályok folyamatos betartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorúan ellenőrzi.
Ezzel párhuzamosan a törvény részletesen szabályozza az alapkezelő tájékoztatási kötelezettségét, így a befektetőknek kiterjed lehetőségük van arra, hogy folyamatosan nyomon követhessék az alap működését és adott esetben "lábbal szavazhassanak". A tájékoztatás főbb elemei az alábbiak:
Tájékoztató, kezelési szabályzat: e dokumentumok tartalmazzák az alap létrehozatalának és későbbi működésének feltételeit. Ezek közül a legfontosabbak: az alap befektetési politikája, az alapot, befektetőket terhelő költségek, a befektetési jegyek forgalmazásának szabályai. Megtalálható továbbá az alapkezelő és a letétkezelő, illetve az egyéb, az alap működésében közreműködő intézmények bemutatása. A tájékoztató, kezelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektető alapvető érdeke. Tekintettel arra, hogy ezek a dokumentumok meglehetősen nagyok és bonyolultak, a törvény előírja az alapkezelők számára, hogy ún. rövidített tájékoztatót készítsenek, mely a befektetők számára legfontosabb információkat tartalmazza közérthetőbb formában.
Éves, féléves és portfolió-jelentések: Ezek azok a dokumentumok amelyekből a befektetők folyamatosan tájékozódhatnak az alap működéséről. Az éves és féléves jelentések tételesen tartalmazzák többek között az alap portfolióját, így a befektetők pontosan ellenőrizni tudják, milyen formában valósította meg az alapkezelő az ígért befektetési politikát. Tekintettel arra, hogy e jelentések évente csak kétszer adnak részletes betekintést, a törvény előírja, hogy az alapkezelő havi szinten, az ún. portfoliójelentésekben is tájékoztassák a befektetőket, mely jelentés jellemzően az alap portfoliójának főbb elemeit mutatja meg. Az éves, féléves és portfoliójelentéseket közzé kell tenni a forgalmazási helyeken, de jellemzően ezek megtalálhatók az egyes alapkezelők, továbbá a BAMOSZ honlapján.
Nettó eszközértékek közzététele: nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű alapok esetében legalább kéthetente a letétkezelőnek meg kell határoznia és közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Ennek segítségével a befektetők folyamatosan nyomon tudják követni befektetésük értékének alakulását.
Mindezen előírások eredményeként a különböző tőkepiaci kollektív befektetési formák közül a befektetési alapok tekinthetők a befektetők számára a legátláthatóbb, legkiszámíthatóbb működési feltételeket biztosító befektetési formának.