A befektetési alapok az utóbbi évtizedekben világszerte hatalmas fejlődésen mentek keresztül, gyakorlatilag minden fejlett országban népszerű és széles körben alkalmazott pénzügyi termékké váltak. Habár történetük Magyarországon még csak alig több, mint 10 évre terjed ki, fejlődésük hazánkban is látványos volt, mára a lakossági megtakarításokon belül 10%-os arányt mondhatnak magukénak. Sikerüket egyértelműen azoknak az előnyöknek köszönhetik, amelyekkel az alapok rendelkeznek az egyéb befektetési lehetőségekkel összehasonlítva. Röviden néhány szó azokról a tényezőkről, amelyek ezeket az előnyöket biztosítják:
Méretgazdaságosság, költséghatékonyság: nyilvánvaló, hogy egy adott méret alatt nem igazán éri meg közvetlen értékpapír befektetéseket eszközölni, mivel az egyszeri befektetések relatív költsége így lényegesen magasabb. A befektetések összpontosítása a relatív költségek mérséklésével ezáltal igen jelentős hozamnövelő tényező.
Kockázatok megosztása: elméleti úton is igazolható, hogy a befektetések különböző eszközök közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfolió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök árfolyama nem mozog tökéletesen együtt), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy minél több eszközből állítunk össze egy portfoliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra ugyanakkor az egyes befektetők nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni.
Likviditás: a nyíltvégű befektetési alapok egyik behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát.
Szakértelem: nyilvánvaló, hogy az értékpapírpiacok jelenlegi fejlettségi szintje mellett a befektetésekhez szükség van megfelelő szakértelemre, ezt viszont csak megfelelő szakemberek tudják nyújtani. Jellemző, hogy egy-egy alapkezelőn belül az egyes részpiacokkal is különböző, erre specializálódott portfoliómenedzserek foglalkoznak.
Nyilvánosság, információk: Az alapok esetében minden más kollektív megtakarítási formánál szélesebb körű információszolgáltatás van a befektetők felé a különböző jelentéseken, tájékoztatókon keresztül. Ezáltal az alapok a befektetők számára a legátláthatóbb kollektív befektetési formának tekinthetők.
Biztonság, intézményi garanciák: A befektetési alapokra, alapkezelőkre szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, melyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja. Ennek lényege, hogy - mint ahogy az az előző pontban bemutatásra került - az egyes főbb feladatok különböző intézmények között vannak megosztva, amelyek ezáltal egymást is folyamatosan ellenőrzik, a biztonság egyedülállóan magas szintjét nyújtva ennek révén.